Az amerikai kutatók 206 csontváz fogazatából vett DNS-mintát vizsgáltak meg, és kiderült, hogy a pestisjárvány az eddigi legerősebb szelekció volt az emberiség történetében.
Giovanni Boccaccio már az 1300-as években tudta, hogy a mentális jólétnek milyen fontos szerepe van járvány idején. A Dekameron receptjét ma is érdemes megfontolni.
Nagyon érdekli a koronavírus, és a feszültséget filmekkel vezetné le? Íme, egy kis filmlista a járványokról.
A középkor fekete halál néven ismert járványának áldozataiból származó baktériumminta DNS-ének teljes elemzését végezték el német kutatók, akik a kapott genomot összevetették a bubópestist okozó baktérium több mint 300 mai törzsének DNS-ével, és ennek eredményeként bizonyítékot szereztek egy korábbi, a 8-10. században lezajlott nagy bubópestisjárványra is.
Semmi sem igazolja, hogy a középkori pusztító pestisjárványokért egy, a mainál fertőzőbb baktérium lett volna a felelős. A kutatók ugyanis rekonstruálták a baktérium genetikai kódját, és nem találtak magyarázatot adó eltérést.
A legtöbb munkahelyi megbetegedés egyetlen forrásból fakad: a stresszből. Nem véletlen, hogy a stresszt a 21. századi „fekete halálnak” is nevezik.
A kutatók szerint kihalt a pestis eredeti kórokozója, amelyet csak fekete halálként emlegettek a 14. századi Európában. Még mindig léteznek azonban a baktériumnak olyan változatai, amelyek ma is okozhatnak megbetegedéseket.
Az első pestisjárvány több mint 2600 évvel ezelőtt tört ki Kínában, és Európába a betegség a Selyemúton keresztül érkezhetett - állítja az a nemzetközi kutatócsoport, amely a kórokozó, a Yersinia pestis 17 törzsének DNS-vizsgálatát végezte el.
A középkor egyik legpusztítóbb pestisjárványa, a Fekete Halál 1347-1353 között gyilkolt Európában. A németországi Mainz egyetemének, a Johannes Gutenberg Universitätnek a kutatói most azonosították a járvány két kórokozóját. Ezek két a Yersinia pestis baktériumok - korábban nem ismert - típusához tartoztak.